2011. október 15., szombat

Hát akkor az elejétől......

Ez nálunk egyébként mindig így van: Ati kitalál valamit, aztán velem befejezteti. Nem rossz munkamegosztás de néha halál idegesítő! :)
Szóval én eddig nem írtam erre az oldalra, sőt egyáltalán nem írtam sehova, mert rettenetesen babonás vagyok! De a saját tapasztalatom alapján nem tehetem meg azt, hogy nem írok erről a nagy kalandról,mert azt gondolom kettőnk döntése talán másoknak majd segítséget nyújthat. Amikor úgy érzed minden lehetőségedet kimerítetted, amikor azt gondolod, hogy innen már nincs tovább, amikor teljes a tanácstalanság, na akkor hozod meg életed egyik, hát mondjuk vitatható döntését és több ezer km-re a biztonságot és nyugalmat jelentő otthontól távol, közel az 50-hez mindent elkezdesz...: elölről! Nem tudom, hogy ez kinek mit jelent. Lehet, hogy valaki nevetségesnek vagy szánalmasnak tartja, más esetleg úgy ítélheti meg, hogy felelőtlenség de lehet olyan is, aki azt mondja majd, hogy: ez igen! Mindenki döntse el maga. Aztán ha akarja, majd ideírja. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy hiába a nagy elhatározás, hiába a hónapokon át tartó előkészület, testben és lélekben, az nagyon kevés! A valóság szinte tapinthatóan pofán csap!!!
De kezdjük az elején! Ez év tavaszán döntöttünk úgy, hogy feladjuk és máshol próbálunk új, remélhetőleg jobb életet kezdeni. Több variációt mérlegelve döntöttünk végül London mellett. Ezt követte a hónapokon, éjszakákon át tartó keresgélés a neten, hogy biztonságos szállást találjunk, hogy tájékozódjunk a különféle lehetőségekről, hogy kikerüljük mindazokat, akik - bár segítséget kínálnak - leginkább kihasználják azokat, akik azt remélik, hogy valaki fogja a kezüket a rohadt nagy idegenben. Sajnos az ilyenekből nagyon sok van! Komolyan mondom, az egész keresgélés alatt egy kezemen meg tudom számolni, hány kedves vagy segítőkész emberrel akadtunk össze! Special thanks for: HU-UK London, benne Adrienn! és a Segítség Anglia! benne szintén Adri! Pedig elhihetitek, hogy mennyi fórumot, mennyi topicot, mennyi lehetőséget néztünk át! / Vagyis Ati nézte! :) / Lényeg: fontold meg, hogy ennyi idősen képes vagy-e újra felpörögni, képes vagy-e újra 20 éves szemmel nézni a világot, vállalod- e a cigányéletet? Fontold meg nagyon alaposan és amennyiben úgy gondolod, hogy igen, NA akkor vágj bele! A folyamat számodra annyiban rövidül le, hogy amennyiben elolvasod ezt a kis irományt, mi segítünk Neked kikerülni azokat a buktatókat, amelyeket mi már felfedeztünk. Ha döntöttél, kezdj el pénzt gyűjteni! Egy embernek alaphangon kell az induláshoz min. 200 ezer Ft. Minél hamarabb döntesz, annál hamarabb veheted meg a rep.jegyedet, így rengeteg pénzt megspórolhatsz! Keress egy olyan szállásközvetítő céget, amelyik nem kér pénzt azért, mert szállást adhat neked! Mi a fene nagy agyunkkal, a rengeteg infóval együtt is lukra futottunk: csak " 49" fontunk bánta, plusz a repjegy ódosítása, plusz egy hét otthoni pluszköltség! Az illető ugyanis, akivel több hónapon át levelezgettünk és azt gondoltuk, hogy megbízható, két nappal az indulás előtt lemondta a szállásunkat! Hát ilyenekkel számoljatok vagy pedig egyedül próbáltok boldogulni! Szállást sokfelé lehet találni a neten, privát emberek is hirdetnek ám nem mindegy, hogy a szállásadód köt-e veled szerződést, mert erre a továbbiakban, munkavállalásnál, bankszámla nyitásnál szükséged van!!!
A pénz gyűjtésével egyidőben kezdj el angolul tanulni! Ha teheted, iratkozz be egy tanfolyamra mert ha teljesen kezdő vagy egyedül nem boldogulsz a kiejtéssel és jó ha néhány nyelvtani alapdologra is szükséged lesz! Hogy mennyire kell az angol, arról csak akkor tudok beszámolni ha már engem is érint a dolog, de még csak egy napja vagyunk itt, így egyelőre ezt a kérdést átugrom! Nálunk Ati ment el nyelvtanfolyamra én pedig tankkönyvből, filmekből, netről, mindenhonnan tanultam! Hogy milyen sikerrel, hát az a napokban dől el! :D
Folyt. köv.! Tomorrow! Good Bay!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése