2012. január 10., kedd

Attila és az ezermesterkedés...

Számomra máig rejtély, hogyan adhatta a fejét életem párja arra, hogy ezermester legyen, bár a szükség nagy úr! A kezdeti nehézségek ellenére Ati mégis csak eljutott a megadott címre, ahol Tony várta, hogy ne kelljen gyalogolnia (!) a legalább 300 méterre található házig. Itt kezdte meg áldásos, 3 napos próbaidejét Attila, Tony saját házánál. Gondoltuk úgy van vele, hogy amennyiben hibázik valamit, mondjuk nem jól fest, inkább ezt kelljen javítgatni, mint azt a házat, amelyik a pénzt hozza!
Első lépésként Ati kapott egy hatalmas bozótvágót, hogy nyírja meg a sövényt. Ez már csak azért is rendkívül röhejes, mivel szegénykém igazi panelgyerek, életében nem volt kertje és földje is csak annyi, amennyi egy virágcserépben elfér! Sövényt pedig életében nem nyírt! Mindegy, Atit nem abból a fából faragták, akit az ilyen apróságok elriasztanak, nagyot sóhajtott és felemelte a sövényvágót... És láss csodát! - a szükség valóban nagy úr, mert Attilának elsőre sikerült a sövényt egyenesre nyírnia, Tony és kedves felesége legnagyobb elégedettségére. Meg a sajátjára... Ezután következett a fűnyírás, amiről Ati azt gondolta, hogy nem lehet nehezebb a sövény nyírásnál de rosszul gondolta. Természetesen... Tony kertje akkora volt, mint egy focipálya és ehhez pedig természetesen egy nagy fűnyíró dukál! A szerkezet akkora volt, mint egy kisebb hajó és semmivel nem volt ismeretlenebb párom számára, mint a korábbi eszköz... Még szerencse, hogy ért az ilyen műszaki kütyükhöz így rövid mustra után a fűnyíró vígan zötyögött, végén Atival! Igen ám, de azt Attila nem tudhatta, hogy a gyep - az a szép zöld! - nem a földből nőtt, hanem gyeptéglákból áll! A fűnyíró persze a nem avatott kezeknek köszönhetően fel is szakított mindjárt vagy hármat, amit Ati - miután gyorsan körülnézett, látja-e valaki - ügyesen visszanyomkodott és elrebegett egy imát, hogy maradjon is ott! :D
A kezdeti nehézségeket újabb követte: a mérges szömörcével való hadakozás közepette, egyszer csak leállt a fűnyíró! Ati megvizsgálta a szerkezetet és nagy megdöbbenéssel konstatálta, hogy a fene nagy igyekezetben elvágta a kábelt! ( Mondtam: ami megtörténhet az velünk meg is történik!) Ezt már nem tudta egyedül megoldani, kénytelen volt Tonyhoz fordulni, aki igazi angol hidegvérrel vette tudomásul a történteket és megnyugtatta Attilát, hogy már vele is előfordult ez a dolog. Közös erővel megjavították a fűnyírót és életem értelme vígan folytatta a munkát meg a hadakozást a mérges szömörcével, egészen addig, amíg a fűnyíró újra meg nem állt! Igen, mindenki jól gondolja: Attilának másodjára is sikerült elvágnia a zsinórt! Miután kiverte a hideg veríték, arra a döntésre jutott, hogy ezt már nem mondja el új főnökének hanem megoldja maga a problémát: beszaladt Tonyhoz és azt mondta, hogy elszakadt az előző illesztés. Kis füllentés de néha szükséges! Probléma megoldva, Tony fűnyírójának zsinórja kb. 20 centivel rövidebb de Ati most már körültekintőbb volt: a nyaka köré tekerte a madzagot. :)
Megpróbáltatásainak azonban még nem volt vége! A nap fénypontja csak most következett! Az angolok nagyon adnak arra, hogy minél kevesebb vegyszert használjanak a kertművészetben. Ebből kapott ízelítőt Ati: kapott egy kis seprűt és egy lapátot meg egy kartonlapot. Ezek segítségével a következő feladatot kellett elvégeznie: a kartonlapon ülve a ház előtti- meglehetősen nagy- területen található téglákkal kirakott részről ki kellett szednie a füvet. Hát szegény Atinak rendesen megnyúlt a tekintete! Életében nem gyomlált és mire végzett a kiszabott penzummal, teljesen kikészült! És ez még csak az első nap volt... A további napokban Attila számos rejtett tulajdonságára derült fény! Kiderült, hogy remekül tud ablak keretet csiszolni - létráról is! - ugyanilyen pompásan tud ablakot, ajtót meg bármit festeni, szóval csupa olyan dolgot, amit életében nem csinált. Természetesen én is tevékenyen részt vettem Ati munkáséletében. Nekem kellett ugyanis itthonról olyan mondatokat lefordítani, mint pl.: Bocs, Tony! Az autóban maradt a szendvicsem, meg ilyenek. Nyelvi nehézségek ugyan nem nagyon voltak, mert Tony rendkívül jó tanítvány volt: már az első nap végén tökéletesen megtanulta, hogy: mindjárt és köszi! :) Mondjuk Attila is gazdagabb lett pár angol szóval de a bonyolultabb dolgok elmagyarázása nem mindig sikerült Tonynak. Így amikor arról mesélt, hogy az egyik lakójának férjét ki kellett raknia, az ok megnevezésekor röviden csak annyit mondott: püf-püf the lady! - magyarul: verte részegen a feleségét. Egyszer egy meglehetősen nagy szerkentyűt cipeltek be az egyik házba és arra a kérdésre, hogy mi ez, rövid töprengés után annyit mondott: hhhu, vagyis bele lehelt a levegőbe. Ebből rögtön kiderült, hogy a szerkezetet hősugárzásra tervezték. :) Együttműködésük során Ati egyetlen egyszer nem értette pontosan Tony utasítását. Ennek következtében gyönyörű fehérre festette az egyik garázsajtót, második világháborús királykék helyett! De ennyi volt a legnagyobb baja..., szerencsére! :)))

3 megjegyzés:

  1. Szia Márti.
    Ez a harmadik próbálkozásom a hozzászólásban.
    (Lehet hogy én vagyok a béna?)
    Tetszik a blogotok.Ettől többet írtam az előző két próbálkozásomnál, de már beleuntam hogy mindíg elszáll valahova.

    VálaszTörlés
  2. Na végre,siker.(Én vagyok a béna, beigazolódott)

    VálaszTörlés
  3. Na, hogy most már megy a hozzászólás kedvet kaptam a többihez.
    Hamarosan én is kint koptatom a flasztert. Remélem legalább is. Nem gondolkodtál házi gondozásban? Nem kell hozzá eü-végzettség csak tolerancia, sok emberszeretet (és gyomor.

    VálaszTörlés